A vállalat története

A Tatabányai Fűtőerőmű története

A Tatabányai Fűtőerőmű telephelyén napjainkig többszöri bővítéssel három, egymástól elkülöníthető erőművi üzemrész állt.

A régi telep építését a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. határozta el 1897-ben, és 1898-ban már üzembe is helyezték 3 db. 240 kW-os gőzgéppel és 8 db. forralócsöves kazánnal. 1902-ben egy 480 kW teljesítményű gőzgépet építettek be, majd megkezdték a korábbi kazánok lecserélését Cornwall kazánokra. 1906-ban újabb bővítés következett: 4 db. BW kazánt, és egy 1500 kW-os gőzturbinát helyeztek üzembe, amelynél új műszaki megoldás volt a láncrostély, illetve a gőzturbinához csatlakozó kondenzátor hűtővizének hűtőtoronyban történő visszahűtése. A telep többlépcsős leépítés után 1940-ig üzemelt.

A régi telep közelében 1908-ban 2 db. 1,8 MW teljesítőképességű turbinát és 8 db. 12 bar-os, 5,5 t/h-s kazánt szereltek fel. Többszöri bővítés után - végső kiépítésben - 5 turbinából és 16 kazánból állt, 25,5 MW teljesítménnyel. Az erőmű a harmincas évek végéig már 126 községet is ellátott villamos energiával. Ekkor még a gépek 42 Hz-es periódusszámmal üzemeltek.

1938-ban kezdték építeni a harmadik, úgynevezett 32 bar-os erőművet. 1940-ben helyeztek üzembe 2 db 47 t/h teljesítményű porszéntüzelésű kazánt és 16,2 MW teljesítményű turbinát. 1943-ban csatlakozott az erőmű a Magyar Dunántúli Villamossági Rt. 110 kV-os távvezeték hálózatához. Megtörtént a gépek 50 Hz-es frekvenciára való átállítása is.

1952-ig - többszöri bővítés után - az erőmű összes teljesítőképessége elérte a 66,5 MW-ot, amelyet a Láng gyártmányú kazánok, Zoelly és BBC turbinák, valamint Ganz generátorok szolgáltattak. Új műszaki megoldásnak számított a vasbeton szerkezetű hűtőtorony.

Az óváros távhőellátása 1967-ben kezdődött meg, amelyhez a hőt a beépített 19 MW teljesítményű hőközpont biztosította. 1970-ben rákapcsolták az újvárosi távhőrendszert is, így a hőleadó kapacitás 107 MW-ra nőtt. 1979 és 1981 között a kondenzációs villamosenergia-termelést teljesen átalakították hőszolgáltatásra. A forró vizes rendszer hőkiadó kapacitása elérte a 220 MW hőteljesítményt. A város, a különböző intézmények és ipari fogyasztók távhő igényének 1993 óta történő folyamatos csökkenése következtében a lekötött hőteljesítmény az utóbbi években 145 MW körüli értéken stabilizálódott.

1988-tól 1992-ig az addig üzemeltetett 8 db. szénportüzelésű kazánból négy olajtüzelésre lett átalakítva, amelynek eredményeként gőztermelő képességük 55 t/h-ra emelkedett. Folyamatirányításuk SIEMENS Teleperm M számítógéppel történt. A fűtőerőmű évente kb. 120 kilotonna szenet, valamint 18-20 kilotonna fűtőolajat és 0,3 kilotonna ipari tüzelőolajat tüzelt el. Így évente körülbelül 90 GWh villamos energiát fejlesztett és 1,5 PJ hőenergiát adott ki. A zagyeltávolítás a környezetet kevésbé szennyező sűrűzagyos technológiával történt, melynek következtében a zagytérre kerülő sűrűzagy a nehézfémeket, szennyező anyagokat magában megkötötte, így a talajba káros anyagok nem szivároghatnak be.

Alapítás

A Tatabánya Erőmű Kft-t magyar és külföldi jogi személyek alapították 1998. július 30-án a Tatabányai Fűtőerőmű technológiai megújításának előkészítése céljából.

A Vértesi Erőmű Rt. 2000. szeptember 26-án megvásárolta a külföldi tagok üzletrészeit.

A Vértesi Erőmű Rt. és a Magyar Villamos Művek Rt között 2003. augusztusában a Tatabányai Fűtőerőmű technológiai megújítási projektjének megvalósítására megkötött Fejlesztési Megállapodásban foglaltak alapján a Magyar Villamos Művek Rt. 2003. november 21.-én törzstőke emeléssel belépett a társaságba. Ezt követően 2004. április 1-jén, majd 2004.szeptember 1-jén további tőkeemelésekre került sor.

A Vértesi Erőmű Rt. 2004. júliusában illetve 2004. szeptemberében eladta üzletrészeit a Magyar Villamos Művek Rt.-nek (MVM Rt.) és Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának (TMJV Önk.).

2010-ben az MVM Zrt. üzletrészeit értékesítette Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata és az ELMIB Energetika Zrt. részére.

TULAJDONOSI SZERKEZET

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata: 51% tulajdoni hányad
ELMIB Energetika Zrt.: 39% tulajdoni hányad
Energott AG: 10% tulajdoni hányad

TEVÉKENYSÉG

2004. évben a kapcsolt hő- és villamos energia termelés és az ehhez szükséges eszközök fenntartása mellett a társaság legfontosabb feladata a Tatabányai Fűtőerőmű technológiai megújítási projektjének megvalósítása volt.

A projekt 2004. évre ütemezett feladatai a tervezett műszaki tartalommal, a tervezett ütemnek megfelelően és a tervezett ráfordítás előirányzaton belül maradéktalanul megvalósultak. A társaság 2004. augusztusában megszerezte a Magyar Energia Hivataltól a „Távhő Termelői Működési Engedély”-t és ennek birtokában 2004. szeptember 1-től átvette a Tatabányai Fűtőerőmű teljes körű működtetését és kereskedelmi üzemeltetését.

A Tatabányai Fűtőerőmű 2004. évi megújítása

A fűtőerőművet akkoriban üzemeltető Vértesi Erőmű Rt és Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 2000-ben 20 évre szóló hosszú távú hőértékesítési szerződést kötött, mely megalapozta a további fejlesztés lehetőségét.

Az erőmű további működtetése érdekében környezetvédelmi és élettartam hosszabbítást biztosító megújítást kezdeményezett és készített elő a Vértesi Erőmű Rt, melyet a Magyar Villamos Művek Rt támogatásával a Tatabánya Erőmű Kft 2004-ben hajtott végre.

A megújítás során leállításra kerültek a régi szénportüzeléses kazánok. A négy darab fűtőolaj tüzelésű kazán át lett alakítva alternatív földgáz-fűtőolaj tüzelésűre Babcock gyártmányú tüzelőberendezések alkalmazásával. Ezzel együtt a kazánok irányítástechnikája is korszerűsítve lett Honeywell Experion rendszer alkalmazásával. Az erőmű biztonsági fűtőolaj készletezése a korábban használt F 90/160 jelű kénes fűtőolaj helyett FA 60/120 jelű alacsony kéntartalmú fűtőolaj bázison történik.

Szintén ebben az évben lett kiépítve a telephely földgáz ellátása, mely primer vezetékből, gázátadó állomásból, szekunder vezetékből, gázfogadó állomásból és a telephelyi belső gázrendszerből áll. A földgáz vezeték rendszer úgy lett megépítve, hogy az erőmű gázturbinás egységekkel is bővíthető legyen a távhő-, illetve villamos energia igények növekedése esetén.

Korszerű, 3 db Wärtsilä 18V34SG típusú gépegységet tartalmazó gázmotoros erőműrész létesült, melynek főbb paraméterei: 3x6MW villamos és 3x5,5MW termikus teljesítmény, mintegy 44% villamos és 40% termikus hatásfokkal.

Az erőmű I. számú kooperációs transzformátora is ki lett cserélve 120/10/6kV-os tercier gombolyítású Transelektro gyártmányú transzformátorra, mely 120kV-os feszültségszinten csatlakozik az áramszolgáltató elosztóhálózatához, 10kV-on a gázmotorokhoz, és 6kV-on az erőmű régebbi villamos rendszeréhez.

Ezen fejlesztések eredményeként az erőmű megfelel a jelenlegi –igen szigorú- környezetvédelmi előírásoknak, és hatékonyabb kapcsolt hő- és villamos energia termelés mellett szilárd és kén-dioxid emissziója a korábbi értékek töredékére csökkent.