Terítéken a biomassza technológia előnyei
Az idén már 121 esztendős erőmű egy workshop keretében október 8-án adott otthont a hazai távhőszektorban legnagyobb arányban hasznosított megújuló energiaforrást, a biomasszát megvizsgáló rendezvénynek. A Tatabánya Erőmű Kft. már nem először biztosít lehetőséget arra, hogy a megújuló energiaforrásokat népszerűsíthesse. Ennek egyik legnagyobb elismerése volt a közelmúltban az, hogy dr. Sámuel Emese ügyvezető a Parlamentben átvehette az Energiahatékony Vállalat nagydíjat a Virtuális Erőmű Program (VEP) keretében. A VEP mintegy 9 ezer vállalati, 350 ezer diák, több száz önkormányzati, valamint intézményi és lakossági partnerével a legszélesebb körű nonprofit fenntarthatósági kezdeményezés Közép-Kelet Európában.
A biomassza workshop módot adott a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MaTáSzSz) tagjainak számára a jó tapasztalatok megosztására és a problémák megvitatására. A szakmai rendezvényre a szervezők szakértőket hívtak a biomassza és földgáz felhasználás gazdasági összehasonlítására, a biomassza kapacitások rendelkezésre állásának vizsgálatára, illetve a beszállítói oldalt is megkérték tapasztalataik megosztására. A nagy érdeklődéssel kísért konferencia résztvevőit dr. Sámuel Emese, a Tatabánya Erőmű Kft. ügyvezetője, valamint Milanovich László, MaTáSzSz alelnöke köszöntötte, akikhez a MaTáSzSz Tüzelőanyag-gazdálkodási Bizottság részéről Zanatyné Uitz Zsuzsanna is csatlakozott.
Az erőmű ügyvezetője a biomassza kapcsán a tervezésről és a gyakorlati tapasztalatokról tartott előadást, melynek során egy kisfilm segítségével felelevenítette az idén már 121 éves erőmű történetét is. Érdekesség, hogy az 1898-ban alapított gyár egyik tornyán ma is látható az 1898-1998 centenáriumi felirat. A nem csupán a szakmai, hanem a történelmi igényességet is kielégítő filmes „tárlatvezetésből” a workshop látogatói részletesen megismerhették az erőművel kapcsolatos információkat. dr. Sámuel Emese kihangsúlyozta: jelenleg egy 20 megawatt maximális hőteljesítményű biomassza tüzelésű forróvíz-kazán, 2 darab 41 megawatt hőteljesítményű földgáz és fűtőolaj alternatív tüzelésű gőzkazán, valamint 2 darab 37 megawatt hőteljesítményű biomassza tüzelésű gőzkazán működik az erőműben. Ez nem volt mindig így, hiszen 2004-ig a régebbi technológia szerint még 8 „szenes” kazán dolgozott, ekkor azonban áttértek a földgáz használatára, majd 2017-ben beüzemelték a biomassza kazánokat is. Ennek kapcsán elhangzott, hogy a fő tüzelőanyag a biomassza, mely hazai forrásból származik.
A leglényegesebb siker az, hogy az új technológiának köszönhetően az erőmű széndioxid-kibocsátása 2014 óta mintegy a felére esett vissza. Az ügyvezető elmondta még, hogy 120 év alatt számos fejlesztést valósítottak meg, a legfontosabb feladatuknak most a környezetbarát „zöldműködés” elmélyítését tekintik, és erre használják fel fejlesztési forrásaikat is. A Tatabánya Erőmű Kft. jelenleg 23.500 lakás és 2.000 intézmény fűtését biztosítja, 87 ezer MWh/év villamosenergia-termeléssel, amely 150 munkavállaló érdeme.
A workshopon az érdeklődők dr. Jung Lászlótól (Egererdő Zrt.) információkat szerezhettek a fenntartható erdőgazdálkodásból származó energetikai termék felhasználásának lehetőségeiről és kötelezettségeiről is. Mellettük Móricz József a biomassza-tüzelés tapasztalatairól, illetve a tüzelőanyag-beszerzésről, Rudolf Péter (Pannon Hőerőmű Kft.) a biomassza alapú energiatermelés pécsi tapasztalatairól osztotta meg gondolatait. A jövővel kapcsolatos célokról a Biomassza Szövetség részéről Garai Zsolt szólt. Fontos témát érintett Szajkó Gabriella, (REKK Kft.) aki a szilárd biomassza szerepéről beszélt a megújuló energia-szektorban, melynek során a hiányzó tűzifa problémájára is kitért.
A workshopon Kubitsch Róbert (MEKH) révén szó esett még a biomassza alapú távhőrendszerek jövőbeli, árszabályozásban betöltött lehetséges helyéről is. A napot ezt követően a résztvevők és az előadók közötti kötetlen szakmai eszmecsere, illetve a felmerülő kérdések megválaszolása, valamint a Tatabánya Erőmű Kft. üzemlátogatása zárta.
