Nemrégiben megjelent egy tanulmány, mely a 25 magyarországi megyei jogú város gazdasági és környezeti fenntarthatóságát elemezte. Tatabánya - Székesfehérvárt is megelőzve - a feltörekvő, dinamizálódó, élhető városok közé sorolódott. A kutatók kiemelték, hogy 30 év alatt az egykori “Piszkos 12” éllovasa mára a legélhetőbb városok közé küzdötte magát, miközben a 25%-os munkanélküliség a tudatos helyi gazdaságfejlesztésnek köszönhetően 1%-ra mérséklődött. A nagy foglalkoztatóknak megrendezett szakmai konferencián, melyre a Tatabányai Foglalkoztatási Paktum II. keretében került sor, a Tatabánya Erőmű Kft-nek is köszönetet mondtak az elért eredményekért.
A koronavírus járvány, az energiaválság és a keleti szláv háború jelentős gazdasági fordulatot indított el, melyben csak kreativitással és innovációra irányuló nyitottsággal lehet talpon maradni, esetleg megerősödve kikerülni. Mindezt érdemben befolyásolja az EU által meghirdetett - a teljes közlekedési szektort érintő - “Zöld fordulat”. Tatabánya gazdasága négy pilléren nyugszik: orvostechnológiai eszközök, víztisztító technológiák és vízmozgató berendezések, elektronikai termékek, továbbá gépjármű alkatrészek gyártása. Ez utóbbi iparágban mintegy 6 ezren dolgoznak a város üzemeiben. Ehhez kapcsolódik az ezeket kiszolgáló vállalkozások által foglalkoztatottak széles köre. Ezek a társaságok fizetik a város helyi adóbevételeinek legalább felét is, s ide csatlakozik az Erőmű, mely az érintett cégek energiaellátásában játszik megkerülhetetlen szerepet.
A rendezvényem meghívott előadóként Holoda Attila energetikai szakértő az energiaválság munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól beszélt, Kozák Ákos közgazdász pedig a munkaerőpiaci trendek alakulásáról, fókuszban a régióval és Tatabányával. A konferencia harmadik előadója Borsos Márton, a Stratégiai és Monitoring Iroda vezetője volt, aki Tatabánya középtávú fejlesztési elképzeléseiről, és a tervezett beruházásokról tartott előadást.